|
All hallow’s Eve
" ngedd távozni a távozni akarót, s engedd érkezni az érezni akarót"
A világítás napja közel olyan elterjedt, mint Jézus születésének ünnepe, Szenteste. Gyökerei ugyancsak a kereszténység előtt kultúrákba nyúlnak vissza, több száz évvel időszámításunk előtt is ünnepelték.
A különböző nemzetek és vallási közösségek más és más nevet adtak az október 31-ről november 1-re eső éjszakának, ilyenek például: Samhaim, Halloween, Hallowmas, All Hallow's Eve, Mindenszentek Napja, Halálünnnep és a Világítás napja.
Félelem, majd móka
Az írek régi hite szerint ilyenkor a föld alól előbújnak mindenféle jó, vidám, és barátságos de ártó és gonosz lények is. Ez utóbbiaktól megóvhatjuk magunkat, ha Samhain legjellegzetesebb szimbólumát, az ijesztő képűre faragott töklámpást állítjuk az ablakunkba, udvarunkba, vagy kertünkbe, és belsejébe egész éjjelre égő gyertyát állítunk.
Ugyanezt a célt szolgálja a maskarás fölvonulás is. Ez a szokás most is él az angolszász országokban, ahol Halloween nevet viseli az ünnep. Akárcsak nálunk a regősök Karácsony-Újév környékén, az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében. Mára ez a szokás átalakult és inkább a játék és élmény kedvéért járnak a boszorkánynak, Drakulának, Kaszásnak, szörnynek vagy gnómnak öltözött gyerekek az őket kísérő szülőkkel házról házra édességért. Ma már inkább jelmezbálra hasonlít, ez a több ezer éves hagyomány.
Odilió Clunyi
 |
|
Mindenszentek egyházi ünnep |
Mint minden hasonló ünnep, Halloween is Amerikából kiindulva hódította meg Európa országait, és Magyarországot is.
Az
európai kultúra mégis inkább a kereszténység szellemében ünnepli Mindenszentek napját. November 2-án 998 óta tartja meg az Egyház, Szent Odiló clunyi apát (962-1048) sugallatára az ünnepet, mely szorosan összefügg a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. A sírokon azért gyújtottak gyertyát, hogy "szegény, fázó lelkek annak fényénél melengethessék magukat", és hogy a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, és ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
A trienti zsinat óta elterjedt a szegény-lélek kultusz. Azért gyújtottak gyertyát a halottak sírján, hogy segítsék azok minél előbbi purgatóriumból való szabadulását. Az emberek azt hitték, hogy minden elhunyt személy lelke a tisztítótűzbe kerül, és csak úgy enyhítik szeretteik fájdalmát és szenvedését, ha a Földről küldenek nekik meleget és fényt. A papok szentelt vízzel locsolták meg a sírokat, hogy az égési sebek hamarabb gyógyulhassanak be.
A reformátorok szerint feleslegesek a halottkultuszok és a szentek imádása, így nem is került be a protestáns ünnepnaptárba, sem Mindenszentek, sem Halottak napja. A zürichi rendnél a mai napig tilos a koporsó felállítása a templomban.
Emlékek tánca a lángokban
 |
|
Fényben gazdag ez az éj |
Nálunk az a szokás, hogy ezen a csendes, emlékekben és fényben gazdag éjszakán az egész család kimegy a temetőbe koszorút és gyertyát helyezni a kedves elhunyt sírjára. Régen mind a pogányok, mind a keresztények úgy tartották, hogy a halottak szellemei eljönnek hozzánk. Ezért gondoskodnunk kell szeretteink szelleméről: megvendégeljük őket, gondolunk rájuk, külön terítéket szolgálunk fel számukra a vacsoránknál és megtisztítjuk sírjukat, hogy másnap szívesen menjenek vissza.
A Mindenszentek és Halottak napjának valós jelentése, jelentősége az eltávozottakkal való kapcsolat fölidézése, emlékük, szeretetük ápolása, majd békés elbocsátásuk, hogy ezáltal előretekinthessünk, és figyelhessünk az érkezők fogadására. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
ngedd távozni a távozni akarót, s engedd érkezni az érezni akarót"
1.gif)
