A palackorrú delfin könnyen felismerhető húsos "csőréről". A közönséges barnadelfineken nem látunk ehhez hasonlót. A barnadelfineknek lapos, ásószerűek, míg a többi delfinnek kúp alakúak a fogai. Testük éppoly áramvonalas, mint a halaké; mozgékonyságuk és úszósebességük pedig eléri, sőt, felül is múlja legnagyobb ellenségeikét, a cápákét. A nagy palackorrú delfinek rendszerint tavasszal vagy nyáron párosodnak, és a nőstény 10-12 hónap vemhesség után víz alatt szüli meg egyetlen kicsinyét.
Az anya legalább 16 hónapig szoptat, ezért csak két-három évente hoz világra újabb utódot. A palackorrú delfinek csoportokban élnek, hímek hímekkel, nőstények, nőstényekkel, vagy hím és nőstény kicsinyével együtt.
Segítik egymást vadászatkor, ellésnél, sőt betegség esetén is. Egymás között csettintő hangokkal kommunikálnak. Legfőképp halakkal - tintahallal táplálkoznak. Többnyire a víz felső, napsütötte, tiszta rétegeiben vadásznak; itt látásuknak is jó hasznát veszik.
Alváskor a nőstények a víz felszínén fekszenek, a hímek közvetlenül a vízfelszín alatt szunyókálnak. Levegővételre időről-időre reflexszerűen feljönnek. A palackorrú delfin 3,6 m hosszú is lehet; súlya elérheti a 150-200 kg-ot is. Ivarérettségét 8 éves korában éri el. Maximum 50 évig él.

Előfordulása: