Szárcsa
Latin név: Fulica atra
Angol név: Coot

Kisebb réce nagyságú, jól ismert madár, hossza 38 cm. Távolabbról nézve teljesen feketének tűnik, csak a csőre és nagy homlokpajzsa fehér. Közelebbről vagy távcsővel azt látjuk, hogy felül inkább palaszürke, alsóteste feketésszürke. Hím és tojó hasonló színezetű, a fiatalok felül barnásfeketék, torkuk, a nyak elülső fele és a begy piszkosfehér, homlokpajzsuk kezdetleges, alig látszik.

Elterjedés: Az északi tájak kivételével egész Európában fészkel, a hazai tavakon, halastavakon is gyakori madár.
Életmód: Vonuló, a telet a Földközi-tenger medencéjében tölti, a Dunán és más be nem fagyó vizeken kis számban áttelel. Márciusban érkezik, október-novemberben vonul el. Évente rendszerint csak egyszer költenek, de a fészekaljak pusztulása esetén akár több pótköltésük is lehet. A fészekalj 6-12, világosszürke alapon rozsdabarna és fekete pöttyökkel egységesen mintázott tojásból áll. A fiókák 21-24 nap alatt kelnek ki és néha már 12-15 órával később, máskor csak 3-4 nap múlva kimásznak a fészekből. A szülők 4-5 hétig etetik őket, 8 hetes koruktól tudnak repülni és ekkor válnak teljesen önállókká. A szárcsa vízben, illetve a vízközeli réten, legelőkön keresi táplálékát. Úszás közben felcsipkedi a felszínen talált rovarokat, pókokat, a 30-40 cm mélyen lévő növényeket és állatokat tótágast állva, grundolva éri el, de közben néha egész teste a víz alá merül. Ha mélyebbre akar merülni, tollai közül kipréseli a levegőt, majd szinte fejest ugorva, nyújtott nyakkal süllyed lefelé. Növényi és állati eredetű táplálékot, magokat, zöld növényi részeket, békapetét és békalárvát, csigákat, vízirovarokat egyaránt fogyaszt.

|